A férfi „Kiszívtam ép foga közül a nyelvét, /
mint csonthéjából gyönge osztrigát.
/ Körülöleltem csípőjén a földet,
/ és azt hittem: odaadta magát.” A nő „Fölém hajolt, mint sűrű felhő.
/ Villódzott, míg a számra lelt.
/ Forró keze bőrömre…

„...mert előttem nincs múlt, utánam pedig már nem lesz szükség jövőre, mert nem lesz jövő, mivel az én létemet nem az idő méri, mert ami az egyik pillanatban még nincs itt, a másikban pedig már ott van, az időtlen – ez vagyok én, ez leszek én, aki egyszer csak ott leszek,…