Remelem minden egyes esetben, amikor ezeket irod, ott van elotted, hogy ennek a vege sokatok szamara, es igy szamodra is, nem lesz mas, mint a borton. Keszulj ra!

(...)
A győzelem napjai jönnek,
rabságodnak vége már.
A múltat végképp eltörölni
rabszolgahad indulj velünk!
A föld fog sarkából kidőlni:
Semmik vagyunk, s minden leszünk!
Ez a harc lesz a végső,
csak összefogni hát!
(...)
A közjó alkotói lettünk
hát vesszen el, ki ellenáll!
Pusztuljon ez a rablóbanda,
a rabságból elég nekünk.
A lángot szítsuk, rajta, rajta!
A vas meleg, hát ráverünk.
Ez a harc lesz a végső,
csak összefogni hát!
(...)
A gazdagoknak kedve-kénye
erőnkből szívja ki a vért,
csaló az államok törvénye,
mert minden bajt szegényre mért.
(...)
A tőke még a húsunk marja,
de már a gyáva had remeg
(...)
Ez a harc lesz a végső,
csak összefogni hát!

1. A választás nem ütközet, nem harc.
2. A rezsi nem Magyarországon volt a legdrágább.
3. Az átlagbérből viszont Magyarországon lehetett a legkevesebb gázt / áramot venni.

Ha Ön ebből ezt szűri le, hogy a "drága az áram / gáz", akkor Ön nem egy elemző cég vezetője, hanem populista elvtelen ember.

Harci modorban, de inkább a képletes beszédért: GFG olyan hülye, mint az a segg, amit nyal.

Komolyabban: ez a rezsicsökkentés kimeríti a szándékos károkozás-, ill. a szolgáltatók lenyúlása a bűnszövetségben csalást, vagy közérdekű üzem megzavarása, kifosztás, zsarolás - de ennek pontosítását jogászokra hagyom.

@zero:
" A háborús retorika viszont a képes politikai beszéd egyik eszköze. Arra szolgál, hogy dramaturgiai eszközökkel érzékeltesse, a politika soron következő ütközeteiben egzisztenciális kérdések forognak majd kockán. Vagy mi győzünk, vagy az államadósság. "

egzisztenciális kérdések? WTF?
vagy mi győzünk vagy az államadósság?
én is írtam már részegen posztot, de az töröltem másnap reggel...

azt szeretném megkérdezni, hogy nem-e lehetne-e inkább nyilászárókat cserélni, meg ilyen nemzeti szigetelőboltokat létrehozni a spanoknak, mi meg csak ott vehetnénk szigetelést.
így ti továbbra is lophatnátok egy csomót, a szolgáltatókat sem basznátok szét, a föld is jól járna és mi jól járnánk, mert mondjuk ezt támogatnátok a láthatóan beinduló növekedésből.

jajuteszembe: nem kéne államosítani a gecibe a benzinkutakat ? mer a züzemanyag is nagyon drága ám.

@873ujr3rk: annak lenne értelme, tehát nem várható.

@873ujr3rk:
ortodox egy komenista vagyol!

Szerintem hatalmas önértékelési és identitás zavarban van az a politikai közösség,amely pl. a villanyáram árát tekintené valami nemzeti konszenzus lehetséges tárgyának.

Keressünk ehhez valami mást inkább,ha kérhetem, mert olyan politikai közössség már volt ebben az országban,amelyik ilyen, gazdasági kérdéseket értett félre,és csinált belőlük közösségi erkölcsi kérdéseket,mint pl.fogyasztói árak,haszon,profit,stb.

Emlékeim szerint ez a politikai közösség a marxista-leninista munkásmozgalom volt,s ha jól rémlik,ők arról híresültek el,hogy pl. tagadták a nemzetet.

@zero: Ezek a "szótári cikkek" nyilvánvalóan nem elemzések, nem járják körül a problémát többféle szempontból, nem logikai úton jutnak el a következtetéshez. Nem is szótár a hagyományos értelemben, vagyis nem közmegegyezéses jelentéseket ír le.
Ez propaganda. Viszont nem tömegpropaganda. Túlmegy azon a primitív hülyítésen, hogy ne a zemberek fizessék meg, és beismeri, hogy a rezsiharc egy hatalomszerzési eszköz.

És azért csinálja így szerintem, mert ez a "szótár" az elbizonytalanodott fidesz-szavazónak szól, aki szeretne hinni, ugyanakkor kétségei is vannak, mert a józan észnek ellentmondónak talál sok dolgot. Megmutatja, hogy ne a felszín alapján ítéljenek ("ne azt nézzék, amit mondok"), és részesévé teszi őket a manipulációnak, amely által ígérete szerint a győztes oldalon lesznek.
Tkp. azt mondja, hogy propagandát csinálunk, de ez neked is jó lesz, úgyhogy nyugodj meg és szavazz szépen, ahova kell. Annak a beismerése, hogy a rezsiharc a hatalomszerzési eszköz, maga is egy hatalomszerzési eszközzé válik.

Alapvetően azt nem értem, hogy miért általánosságokat pufogtat kormánypárt és ellenzék, miért nem teszi végre valaki közzé egy egyszerű táblázatban, pl. EU szinten melyik országban mennyi 1 m3 gáz és mekkora %-os nyereségük volt a közműszolgáltatóknak. Az ilyen adatok, összehasonlítások alapján lehetne meghúzni a vonalat igazságosság és ingyensör közé.

Mert hát valamihez csak kell viszonyítani, ha el akarjuk dönteni, hogy mi igazságos.

Az igazi rezsimkurva nagyon élvezi az aktust. Persze van az a pénz...

A fénykép ott a jobbfelsőben... Na azt csinálom mindig én is, ha idetévedek (ja, tumbli)
Te statégosz vagy, a kandács meg a pénzügyész...
Jaj, nektek, gyülevész had!

Jut eszembe. A fénykép helyett írhattad volna: de hülye vagyok!

@Dr. Cica75: @zero: @capacete: @Mail Undelivered:
Irigy senkik vagytok, a lebeszélés kultúrájának érdekből moralizáló, utolsó csatlósai. Míg belőletek hamarosan kifogy a nyerészkedő nyugati kommunista bankok és közmű-szolgáltatók szponzorálta szusz, GFG hamarosan Világhírű Magyar Professzor lesz. A "Világhírű Magyar Professzor" egy cím lesz, amit az Emberi Erőforrás Miniszter Úr ítél majd oda, és beleírják az Alaptörvénybe. Akkor legyen egy rossz szavatok a politikai gondolkodóra, és jaj lesz nektek, Alaptörvény-sértők.

"addig a magyar családoknál – még a rezsiharc retorikáján fanyalgó értelmiségiek zsebében is – a mindennapi élet minimumfeltételeinek kielégítésére egész egyszerűen több pénz marad."

A legszomorúbb az egészben,hogy mi észre sem vesszük a ti zsebetekben marad a zsé/azt igen/!!

'politikai gondolkodó',e@emfa@om megáll!!

Fordítsuk le magyarra ezt a zagyvaságot.

Ha megnyerjük a rezsiharcot, a mocskos kommunisták egyszer és mindenkorra hipp-hopp eltűnnek.

Oké, szeretném felkérni a kedves szerzőt, hogy definiálja nekem a "győzelmet".
Az a győzelem ha az összes közszolgáltató állami kézbe kerül és non-profit módon működik?
Ezzel csak az a baj, hogy ha ide eljutunk, akkor a mocskos kommunisták (ami azt hiszem az államszocializmusra próbál utalni) pont visszatérnek. Hiszen utoljára az államszocializmusban próbálták meg az állami közszolgáltatást - gyalázatos eredménnyel.

Lehet, hogy a szerző arra számít, hogy a NER viszonyrendszerében edződött állami csinovnyikok majd hatékonyabbak lesznek, mint anno az MSZMP által kitermelt csinovnyikok? Most őszintén, ennek mennyi a realitása?

Minden gúny nélkül, szeretném megérteni a rezsiharc értelmét.

Mi a rezsiharcból annyit éreztünk eddig, hogy az E.On elkezdett apróságokon spórolni, amitől hirtelen az egész környéken áramszünet lett az egyik hétvégi napon. Meg persze kevesebbet fizetünk, de sajnos engem az nem győz meg, hogy effektíve a számlán kisebb összeg szerepel. Egyik napról a másikra, állami akaratra hiába lesz kisebb a végösszeg, az a valóságban még mindig ugyanannyi, csak a magyar állam megint megpróbálja kizárni a nemzetközi valóságot. Ez eddig még sohasem sikerült.

Az a te nagyon nagy problemad kedves gondolkodo gabor, hogy a blogszferaban nincsenek ugy felulreprezentalva a gondolkodni keptelen szektatudatu kadarista kretenek (ertsd fideszesek) mint sajnos a valo eletben.
Kulon pech, hogy emiatt minden egyes poszt utan kenytelen vagy szembesulni a konkret valosaggal: egy haszontalan rezsimkurva vagy, abbol is a szanalmasabb fajta.

jól láttam, hogy az orbánrencer magyarázója szerint a fidesz bemozdult a baloldalra? Akkor most mßar hivatalos, hogy cocialista párt lettek? meg nemzeti?

@Shenpen:

"Alapvetően azt nem értem, hogy miért általánosságokat pufogtat kormánypárt és ellenzék, miért nem teszi végre valaki közzé egy egyszerű táblázatban, pl. EU szinten melyik országban mennyi 1 m3 gáz és mekkora %-os nyereségük volt a közműszolgáltatóknak. Az ilyen adatok, összehasonlítások alapján lehetne meghúzni a vonalat igazságosság és ingyensör közé."

A vastagbőrön szépen összeszedték ezeket:
vastagbor.blog.hu/2013/03/25/rezsidemon

"
Mert hát valamihez csak kell viszonyítani, ha el akarjuk dönteni, hogy mi igazságos."

Az igazságosság gumifogalom újraelosztás esetén, így ilyen rendszer soha nem is lesz. Konkrétan: ha valaki azt mondja, hogy X%-al csökkentsük a "rezsit", akkor az nem tud érvelni amellett, hogy miért nem X+1 %-al csökkentsük azt (nem tud érvelni = érvelési hibákkal és retorikai elemekkel próbál meggyőzni).

@stoic79: köszönöm. Persze, hogy gumi, de hát mindig az. Nincs biztos tudás, azt csak a modernek hiszik, a magamfajta reakciósnak csak valószínűségek vannak. Nem egy mechanizmus dönti el, hogy valami igazságos, hanem egy mechanizmus akkor jó, ha igazságos eredmény születik. A piac - mármint a normális piac, mint az étteremek, a közmű nem az - is úgy néz, hogy azért bízunk benne, mert reméljük, hogy igazságos eredményeket hoz, nem fordítva: nem tekintünk automatikusan minden általa meghozott eredményt igazságosnak.

Szükségszerűen kell hát lennie benne egy nagy adag guminak. Hogy mi pontosan mit érdemel, az mindig nagyon nagy részt közmegyezés kérdése, nem lehet tudománnyá tenniu.

Nem rezsiharc lesz itt, hanem lopás, mint ahogyan már van is.
De ha már a rezsiharcot emlitetted, kedves Gábor, akkor a sok 10-20-30 %-os lenyúlás ebben a harcban hová van belehelyezve ?

Hová van felidézve, versbe foglalva a dicsőséges Meggyes esztergomi szabadrablása, a szabadságharc oltárán ?

Vagy miként zenésítik majd meg örömódában a 100 milliárdos visszaosztást, amit állitólag Papcsák igényelt ?

Vagy mely hős tenor fogja megénekelni a kábitószeres alporgármester tündöklését ?

Vagy ki irja meg szinműként, a hős szabadságharcban az eu-s pénzből épitett magánházat, vagy a képviselő hölgy sajtosstanglizabálását a "madaras " boltban ?

Ez volna a szabadságharc hősi és győzedelmes időszaka ?
Vagy inkább a nagy lopások, hazugsáok és átverések időszaka volt ?
Mert a sok sok pofon még csqak most indul majd be. A pofonfát megrázták és az első koki, saller vagy tockost elhozta az Interpol !
Mert akiknek 12-ig nem jött meg az eszük, azok 1-re csak hülyébbek lesznek--azaz aki nem ért a gazdasághoz, és csak hülye tanácsokat, hazug kimutatásokat bir gyártani, azt el kell küldeni, nem hogy az országból, hanem a még a földrészről is !

@Shenpen: És pontosan ezért nem működik a központi szabályozás, ugyanis ebben az esetben lényegében előírod minden szereplőnek, hogy mi az igazságos. Úgy is meg lehet fogalmazni, hogy decentralizáció esetén a különböző "igazságosságok" versengenek.

Kedves GFG!
Bocs, külföldön élek és ritkán olvasok magyar híreket. Szép a példamondat, de 2014 nem a gyarapodás éve lesz? Vagy frissítsem a firmware-emet? :)

@stoic79: ez elméleti szinten igaz, de ez túl elméleti. Ez nagyon jó azokra az esetekre, amikor tényleg igazságok vannak és tényleg versengenek. Mittudomén, nem bánnám, ha akár minden városnak külön testreszabott oktatáspolitikája lenne. Az is oké, amikor tényleg van piaci verseny, olyan cégek között, amiket soha nem kellett privatizálni, és így tovább. De ez most nem az az eset, mert amikor baszott nagy multik feloszták maguk között a paicot, piaci előfölényükkel visszaélnek, monopolhelyzetben vannak, nehéz váltani, nincs igazi választási lehetőség, már maga a privatizációs szerződés is durva volt mert garantált nyereség volt benne stb. stb. stb. akkor az nem az a helyzet.

Jó ez az elmélet, csak ne akarja vakon ráhúzni minden esetre.

Máshogy fogalmazok. Szerintem ugyanazokat a könyveket olvastuk kb. pl. Hayek. De a rendszerváltás utáni Magyarországon kialakult egy olyan helyzet, amit ezek a guruk nem láttak előre, aminek a szokványos terminológiában még neve sincs - valami, ami piacnak néz ki, és közben meg abszolút nem az, valami teljesen más. És végtelenül igazságtalan. Ezeket muszáj valahogy felülbírálni.

@Shenpen: az megvan, hogy az összes ún. közműszolgáltatót magánemberek, magántőkéből, magánfejlesztésben építette fel, ki, meg? az államnak köze nem volt se az elektromos hálózatokhoz, se a telefonhoz, se a vezetékes vízhez.
persze addig, amíg el nem vette a magántulajdonostól.

aztán visszakerült magánkézbe, fejlődött. ára volt, de mindennek van ára.

viszont most majd jól állami kézbe kerül. és ettől majd csudajó lesz minden, és nem lesz piaci ára, mert majd törvényben előírja a kétharmad, hogy a delej ingyen bújjék ki a falból?

a konzervatív szemlélet meg kussolva lapul a sarokban?

@Shenpen:

"mert amikor baszott nagy multik feloszták maguk között a paicot, piaci előfölényükkel visszaélnek, monopolhelyzetben vannak, nehéz váltani, nincs igazi választási lehetőség,"

Ez nem a piac hibája, ugyanis a monopól helyzetet az állam alakítja ki, valahol hatósági árakkal, valahol a szektor erőteljes szabályozásával, valahol garantált nyereséggel stb. A jó irány az lenne, ha ezeket csökkentenék/megszüntetnék. Ha már van verseny, akkor nem lesz erőfölény.

"már maga a privatizációs szerződés is durva volt mert garantált nyereség volt benne stb. stb. stb. akkor az nem az a helyzet."

Pontosan, és éppen ezért nem fair a piacot bírálni a rossz helyzetért. A megoldás az, hogy ezeket a szerződéseket módosítani kell az általam előbb felvázoltak szerint.

"Jó ez az elmélet, csak ne akarja vakon ráhúzni minden esetre."

Nem vakon húzom rá, hisz nem nehéz belátni, hogy a probléma fő oka a monopól helyzet, azt pedig az állam hozta/hozza létre. Következtetés: olyan megoldás kell, ahol az állam befolyása a szektorra minimális.

"Máshogy fogalmazok. Szerintem ugyanazokat a könyveket olvastuk kb. pl. Hayek. De a rendszerváltás utáni Magyarországon kialakult egy olyan helyzet, amit ezek a guruk nem láttak előre, aminek a szokványos terminológiában még neve sincs - valami, ami piacnak néz ki, és közben meg abszolút nem az, valami teljesen más. És végtelenül igazságtalan. Ezeket muszáj valahogy felülbírálni."

Pedig van neve, úgy hívják, hogy "crony capitalism": en.wikipedia.org/wiki/Crony_capitalism Ha végiggondolod, a rendszerben fellépő visszásságok gyökere valamilyen központi szabályozásban, támogatásban stb. van, amit a legjobban úgy lehet megoldani, hogy ezeket egyszerűen megszüntetjük. Az lehet, hogy a rendszerváltáskor erről nem tudtak, de ebből nem következik, hogy ezt most ne lehetne megcsinálni.

@zero: "3. Az átlagbérből viszont Magyarországon lehetett a legkevesebb gázt / áramot venni."

Még ezt se hiszem amúgy, a bolgároknál februárban még tüntettek is a magas áramszámla miatt, mert (mivel sokan azzal fűtenek) simán elérhette a havi fűtési költség az átlagbér 100%-át. Jaja, az egészet.

Ez egy ilyen toposz, hogy mindig minden nálunk a legdrágább, aztán ha kiderül, hogy Olaszországban száz forinttal(!) többe kerül egy liter benzin, akkor jön, hogy ja, én a fizetésekhez képest gondoltam. Miközben dehogy gondolta úgy, hogy a bolgároknak tök baráti a 390.

" Mi döntünk vagy mások döntenek helyettünk" hahaha. találó, most hogy kizárólag a kedves, csakis a jó profitért dolgozó orosz üzletemberek döntenek az energiánkról és arról hogy mit kérnek érte cserébe.....hajrá újra kgst. komcsik el lettek küldve tényleg

Jézusom ha megint nyernek, mit nem fognak megengedni maguknak?

@mcs: valahogy nem értjük egymást. Igen, úgy volt, és igen, helyből nem kellett volna államosítani. Ott téved, hogy a privatizáció nem az eredeti állapot visszaállítása, jó kérdés, hogy egyáltalán az lehetséges-e, de mindesetre a gyakorlatban nem az.

Hogyan is lehetne az eredeti állapotot visszaállítani? Minden dolog működése emberi aktusoktól függ, amelyek emberi jellemektől függenek. Valamikor a közművet megépítette egy becsületes, szorgalmas, korrekt jellemű vállalkozó. Privatizálják valami szokásos gerinctelen "tűzközelinek", hogyan is állítaná ez helyre az eredeti állapotot?

A konzervatív megoldás az lett volna, ha helyből nem államosítják. Minden más utána már kármentés, esetlegesség, ahogy éppen sikerül. Mert a normális állapotot visszaállítani már nem lehet.

@stoic79: persze, hogy nem a piac hibája. Mivel hogy ez nem is piac. Nem is hasonlít hozzá. Nem is kell tehát akként kezelni.

Ha tényleg államtól független módokon emberek cégeket alapítanak, és utcáról beeső embereknek mindenfélét eladnak, az valóban piac és működik is többnyire.

Privatizáció révén nem jön létre piac. Lehet, hogy elvben sem, de mindenesetre nálunk a gyakorlatban nem. Ne tegyünk tehát úgy, mintha az lenne.

Elmélet-gyakorlat. Igen, elvben olyan megoldás kellene, amiben az állam befolyása minimális, de már a kezdetektől fogva, már alapítástól kezdve, tehát nem jöhet létre privatizációval. Gyakorlatban ami privatizációval jön létre, az mindig az állam kinyújtott karja marad. Tehát, nem helytelen, ha az állam időnként odaszól, hogy lejjebb az árakkal, he.

Ideális eset az lenne, ha teljesen államtól függetlenül jönne létre, de ha ez nem lehetséges, akkor még mindig a legkisebb rossz, ha az állam próbál középre helyezkedni, ide is egy pofon, oda is egy pofon. XY kapott valami céget, amit a maga szorgalmából sose hozott volna létre, ez egy pofon a piacnak, a fogyasztónak. Hát akkor ő is kapjon egyet, hogy de akkor meg legyen árplafon.

Kisebb rossz, mint csak az egyik irányba.

Ha nem tudunk korrekt piacot csinálni, ha mindig van burkoltan egy államilag generált erőfölény, akkor a legkisebb rossz az igazságos fajta etatizmus, ami megpróbál ha azt egyiknek adott, a másiknak is adni, ha az egyiknek előnyt adott, akkor a másiknak is előnyt adni.

@Shenpen: a világnak azon a felén, ahol a dolgok működnek, ott a termelő eszközök magántulajdonban vannak. (igen, az infrastruktúra is ilyen).
az árak pedig piaci szemlélet útján alakulnak ki.

a konzervatív megoldás az, ha törekszünk arra, hogy a termelőeszközök magántulajdonban maradjanak (jogvita esetén a bíróság való arra, hogy eldöntse ez a magántulajdonos ki is)

minden olyan lépés, ami a (bármilyen) magántulajdont köztulajdon felé terelgeti (kényszeríti, elveszi, ellehetetleníti, kisajátítja, államosítja) kommunista irányba vezet.

és ezt te is pontosan tudod.

@mcs: tényleg nem értjük egymást. Mindez tökéletesen igaz, de arra vonatkozik, amikor a dolgok helyből magántulajdonból jöttek létre. Privatizált tulajdonra nem igaz, mert teljesen más minden, a folyamat, a jellemek, a struktúra, minden.

Ott téved tehát, hogy azt hiszi, hogy ha valamit privatizáltak, az magántulajdon. Papíron lehet, hogy az, de nem képes azt a fajta funkciót betölteni. Nagyon ritkán lehet, hogy sikerül, de többnyire nem.

A privatizált tulajdon legjobb esetben is egyfajta feudális domínium, nem vállalkozás. Odatolják a Forgách grófoknak Gímest és Gácsot, azt' lehet igazgatni. Ez nem feltétlenül rossz, de a világon semmi köze nincs ahhoz, ami tényleg magánvállalkozásként jött létre, mint például egy étterem.

Tehát az a baj, hogy jó az elmélete, de nem paszentos módon húzza rá a gyakorlatra. Gyakorlatilag egy privatizált közmű nem magántulajdon.

@Shenpen:
1. Privatizáció és privatizáció között lényeges különbségek vannak, lásd liberatorium.blog.hu/2013/06/27/hogyan_es_hogyan_ne_epitsuk_le_a_szocializmust Az írás végén a "A privatizáció alapelvei" bekezdésben Rothbard arra is tesz javaslatot, hogy ezt hogyan lehet elérni.
2. A legkisebb rossz ebben az esetben azért érdektelen, mert a végeredmény számít. Márpedig ha egy cég monopólhelyzetben van, akkor három dolog történhet (illetve ezek valamilyen kombinációja):
- Drága szolgáltatás.
- Rossz minőségű szolgáltatás.
- Korrupció.
Ezt azért fontos megemlíteni, mert ha egy cég megalakul, akkor nagyon nem fogja érdekelni, hogy milyen filozófia van a monopólium mögött. Ha az a szolgáltatásait nem adja megfelelő minőségben az adott árért, akkor alternatívát választ, ami jelen esetben vagy külföld, vagy a fekete gazdaság.

@stoic79: ismerem Rothbardot, nem az elmélettel van a baj, hanem annak a mai magyar viszonyokra alkalmazhatóságával.

A rendszerváltás utáni, sőt, előtti magyar helyzet egyik jellegzetessége - és az a baj, hogy ezt semmilyen általam ismert nagyobb közgazdasági iskola sem képes elméletileg megragadni - hogy az intézmények formalitása egyszerűen nem számít, a személyes kapcsolatok számítanak. Nevezhetjük kb. korrupcióvezérelt modellnek, de ez sem pontos, mert a korrupciót is el lehet úgy képzelni, mint a piac egy informélis formáját, politikai feketepiacot, Olaszországban sokak szerint valami olyasmi van, van egy viszonylag szabott kenőpénzára egy építési engedélynek, amit ismeretlenül is ismeretlennek oda lehet, oda kell adni és oké. Ez a magyar ismeretségi rendszer egészen más. Inkább old boys network.

Valahol talán ott van a gyökere, hogy miközben a szocializmusban léteztek mindenféle szervezetek, vállalatok, hivatalok, gyakorlatilag ez nem sokat számított mert végül is az egyetlen fontos döntéshozó centrum a párt volt. Amit a párt akart, azt minden más szervezet végrehajtotta. Ennek megfelelően a pártvonalon kialakult személyes kapcsolatok mozgattak mindent.

Folyományaképpen majdnem mindegy, hogy később a privatizációnak milyen formát adtak. Jó elvtársak lemutyizták jó elvtársakkal, hogy ki mit kap meg milyen rugalmas szabályok mentén, hogy a jó elvtársaknak jó legyen. Meg továbbpasszolták multiknak. Ez amolyan cashing out.

Sajnos a hagyományos közgazadsági iskolák adottnak veszik és ezért nem veszik figyelembe azt a kulturális hátteret, amiben a nyugati kapitalizmus kialakult. Nincs bennük az a logika, hogy egy kis ország mindenkit mindenkit ismerő posztelvtársi elitjében mindig kéz kezet mos, mindig könnyű felosztani a piacot, mindig könnyű úgy tenni, mintha lenne verseny, miközben nincs.

Talán majd ki fog alakulni ennek is az elmélete egyszer, mert az ázsiai feltörekvő gazdaságok sokban hasonlóan működnek a magyarhoz, amelyik ameriaki közgazdász meg akarja érteni Kínát, annak valahogy meg kell értenie, hogy ott bizony azon múlik, hogy mennyi adót fizet egy cég, hogy hogyan rúg be a főkönyvelő a minisztériumi fejesekkel.

Egyelőre én annyit állítok csak, hogy a mai magyar helyzet: modelltelen helyzet. Nem írható le szokványos kapitalista, szocialista, egyébist logikával. Nem húzható rá.

Innen kezdve egyfajta politikai cselekvés képzelhető el: ad-hoc jellegű, nem elvi, nem konzekvens, nem konzisztens, hanem éppen az adott helyzethez igazodó, ad-hoc alapon ezt szigorító, amazt enyhítő, ezt többet, amazt kevesebbet adóztató, ezt privatizáló, amazt államosító. Nem nagyon van más lehetőség ebben a helyzetben.

@Shenpen: hogy búbánatba lenne bármi köze a tulajdonszerzés módjának a tulajdonosi habitushoz?

a magántulajdon működése a tulajdonostól függ, nem attól, hogy előtte milyen viszonyok álltak fenn.

azon túl, hogy nettó relativizálással próbálsz érvelni egyáltalán nem adtál semmiféle indoklást arra, hogy miért működne másképp egy privatizált jószág, mint egy adásvétellel szerzett (vagy épp öröklött, vagy végfelszámoláson vett, vagy kárpótlással megszerzett).

arról nem is beszélve, hogy már 1 forint tőkebefektetés esetén nem is igaz a privatizációs (vélt) eltérő viselkedés.

a magnántulajdonos profitot akar. ehhez (elsősorban) hatékony termelésre és elégedett ügyfelekre van szüksége. ennyi a történet.

hogy ki volt a tulajdonosa az adott bárminek 20 évvel ezelőtt az totálisan lényegtelen kérdés.

jó lenne, ha ekkora bullshit megmondáshoz társítanál némi kauzális viszonyokat, legalább a látszat végett.

persze az lenne a legjobb, ha visszatérnél ahhoz az értelmes gondolkodásmódhoz, ami 4-5 évvel ezelőtt még jellemző volt rád.

@mcs: ha nem lenne köze hozzá, mi a túróra lenne jó a piac mint intézmény egyáltalán? Térjünk már vissza az alapokhoz. A piac mint intézmény azon alapul, hogy mint vevő önző vagyok, annak fizetek, aki olyat csinál, ami nekem jó. Logikus következményeképpen az eladó nem lehet túl önző, mert aki csak azzal van elfoglalva, amit ő akar, attól nem vesznek semmit, attól vesznek valamit, aki empátiával, szorgos munkával arra fókuszál, ami a vevőnek jó. A piac tehát, elvileg, arra szolgál, hogy önzetlen, mások javára szolgáló habitusokat termeljen ki és ösztönözzön. Arról szól, hogy az emberek megjutalmazzák és így ösztönözzék azt a vállalkozót, aki valami olyat kínál, ami nekik jó.

A sikeres vállalkozók normális esetben nem önzőek, nem arra gondolnak, nem arról beszélnek, hogy ők mennyi pénzt akarnak keresni és mire költenék. Többnyire az jellemző rájuk, hogy szerelmesek a termékükbe, szent meggyőződésük, hogy ezzel a termékkel megváltják a világot és jobbá teszik sokak életét. A profit pusztán csak az elszámolás, a mérés egyik eszköze számukra.

Jó dolog önzésből nem származik. Jó dolog csak idealizmusból származik. A piac normális esetben azért működik, mert valójában nem önző intézmény. Mert bár a vállalkozó profitot szeretne, aki profitot szeretne, az lófaszt sem kap, nem profitot. Az megmarad örök álmodozó huszadrangú alkalmazottnak. Vállalkozó abból lesz, aki többet akar, mint a személyes jóléte, van egy ezen túlmutató víziója. Ford, Gates, Jobs etc. az igazi vállalkozó mindig idealista, persze ettől még lehet zsarnokoskodó, nagyképű disznaj mondjuk mindhárom az (volt), de nem az tölti ki az életét, hogy hány béemvét fog venni a pénzből hanem szinte fanatikusan hisz a termékében, ebben az értelemben idealista, "világmegváltó".

Az a piaci folyamat, amikor az alkalmazottból vállalkozó, abból nagyvállalkozó lesz, kiszelektálja az önzőket, akiket a pénz elköltése érdekel, és meghagyja az idealistákat, akik a termékükkel világmegváltani akarnak, akik fanatikusak, akiknek a munka az életük és hisznek benne, hogy ezzel sokak életét jobbá tehetik.

Ha nem így lenne, sohasem működhetett volna semmilyen piac. De hogyan is lehetne nem így? A vevő nem azt jutalmazza a pénzével, aki saját magára gondol, hanem azt, aki őrá, a vevőre, tehát mindig az idealistát, a munkájának minőségére büszkét.

Ez a szelekciós folyamat a politikában fordított előjelű. Többnyire a főgecik jutnak el oda, hogy egyáltalán a tűz közelébe kerülhessenek, és privatizáljanak nekik valamit. Akiket a szerzés motivál. Akik elkölteni akarják a pénzt. Akik politikai kapcsolataik révén levajazzák, hogy rugalmasak legyenek a szabályok, fel legyen osztva a piac, akik leszarják, hogy a vevőnek mi a jó, inkább arra használják a kapcsolataikat, hogy csak egy jó zsíros fejőstehenet csináljanak maguknak.

Hát ez a kauzalitás benne.

@Shenpen: most komolyan, ezt érvnek szánod?

összefoglalnám, amit állítasz:
1. vannak az idealista (és maximalista) vállalkozók, ők a jók, őket szeretjük.
2. aki nem ilyen, azt nem szeretjük, az nem is piaci.
3. a privatizáció mocskos, undorító, politikai tett, pfuj.

tehát.
1. aki nem idealista, fanatikus, innovatív őrült, az nem vállalkozó, az nem piac, az izé. (mondjuk akkor ide kerül a kocsimosótól, a péken át, a motoros futártól a fogorvosig mindenki - szerintem kurva kevés idealista, fanatikus, innovatív könyvelőre van szüksége a világnak, ellenben pontosra, és korrektre annál több)
2. az állításaid alapján csak és kizárólag az első generációs self-made man vezette cégek a jók, a többi nem is piac, nyilván az Apple már akkor nem piaci cég, mert meghalt Jobs.
3. mi a búbánat köze van a privatizációs mutyinak ahhoz, hogy utána egy szakmai befektető (aki mondjuk pont lehetne épp self-made man is) megveszi az adott céget és rendesen, tulajdonosként üzemelteti.

rohadtul kevered a fogalmakat. hogy direkt-e, vagy véletlenül, nem tudom, de félek, hogy szándékosan csúsztatsz.

a működést (és annak tisztaságát) összemosod a tulajdonszerzés aktusának tisztaságával.
mintha a Csonka gépgyár nem lett volna piaci cég, mert mondjuk az öreg Csonka örökölte a telket, amin a cég áll.

hamis az önzés-idealizmus párhuzam is, azon túl, hogy konkrétan semmi köze az adott témához.

egy szemétszállító cégnek nem kell se idealistának, se önzőnek lennie, elég, ha minden szerdán elviszi a kukát - és ez totálisan független attól, hogy a cég privatizálva lett-e 22 évvel ezelőtt.

szóval nagyjából elképzelésem sincs, hogy evvel az idealisztikus szócsépléssel mire akarsz kilyukadni, de a tulajdonszerzés akutsa, mint olyan, se elvi, se gyakorlati, se az ideák síkján nem kapcsolható össze avval, hogy az adott cég miként működik, és pláne, hogy piaci-e.

az csak és kizárólag a cégen, és annak tulajdonosán múlik. ilyenformán lehet jó, vagy rossz.

@mcs: ez nem csak hogy teljesen rossz összefoglalás, de még abban sem vagyok biztos benne, hogy egyáltalán jószándékú-e, vagy kiforgatás.

Egész gondolatmenetem alapvető pontja maradt pont ki belőle. Miszerint hogy ha valaki csupasz seggű egyéni vállalkozóból 10 év alatt nagy céget hoz létre, akkor amögött sok-sok vevő szavazata (pénzzel) áll, tehát jó eséllyel rendes fickó, és alapvetően ez az egész mechanizmus lényege. Míg aki benyalta magát egy pártba és kapott egy nagy céget ott ez a szelekciós mechanizmus nem érvényesült.

Egyébként pontosan igaz az, hogy amikor a cégalapítók meghalnak, és átveszi egy tipikus alkalmazott CEO akkor a vállalkozásokból ilyen tipikusan gusztustalan multik lesznek mint az Office Space-ben, ahonnan kivész a fantázia és ez a típus egy dolgot tud, költséget csökkenteni, azaz kirugdosni az embereket, amitől előbb-utóbb a leghasználhatóbb emberek lelépnek, és megy az egész a süllyesztőbe, átveszik a helyét új vállalkozók.

Alapvetően azt kellene felfogni, hogy itt egy iszonyatosan nehéz, borotvaélen billegő egyensúlyi helyzetről van szó. Mert a piaci szelekciót meg is lehet baszni ezer és egy módon, kiskapukkal, politikai hátszéllel, trükkökkel, hát hány vendéglőst ismertem már a nyolcvanas években, aki nem törődött minőséggel, egyszerűen lefizette anno az IBUSZ idegenvezetőit hogy oda hordják a turistákat, mindenki csak egyszer evett ott aztán akkor is utálta, de elég volt, mindig jött újabb csoport.

Tehát egy iszonyú bonyolult egyensúlyi helyzetről van szó, amiben szerepet játszanak az ösztönzőerők, de szerepet játszik a tulajdonos szakmai büszkesége, közösség iránti elkötelezettsége, ezért van az, hogy a külföldi befektetések a világban gyakran kegyetelnebbül, gépiesebben, kisajtolósabban működnek, mert ott ez a közösségi elkötelezettség hiányzik és így tovább. Nem lehet a dolgot puszta tulajdonosi mechanizmusra szűkíteni, ennél az emberi természet komplexebb - az is komoly szerepet játszik, de nem csak az.

A legfontosabb pedig a nyolcvanas években kialakult rendszer, hogy a formális intézmények nem számítanak, csak az elvtársi kapcsolatok. Tehát egy kicsit mindegy, hogy milyen helyzetben van, tulajdonos, alkalmazott, politikus, hanem csak van egy brancs. Egy branch lezsírozta, hogy úgy privatizálja ezt a piacot, hogy fejőstehénként működjön. Szoros együttműködés esetén a szokásos mechanizmusok nem érvényesülnek. Ennyi, nem kell ezt túlbonyolítani.

@Shenpen: na, látod, csak meg tudtad fogalmazni, hogy mi is a baj.

és így már természetesen igazad van, egyáltalán nem a privatizáció a baj, hanem az, ha egy piacot megfojt az állam, mert galád törvényekkel szabályoz, mert nem a közjó, hanem a magánjó érdekében cselekszik (state capture), ha nincsenek meg az ellenőrző intézmények (versenyhivatal, független sajtó, civilek), azaz, ha egy piac nem piacként, hanem haverok által felosztott torz és önző struktúraként működik.

ha mutyi van, ha az állam beleavatkozik a piacba, ha nincs meg a polgári és intézményi kontrol, az baj, ott rosszul működik a piac.

---

de ezen soha nem segít, ha még több mutyit, még több havert és még több lopást viszünk bele a rendszerbe, ezen csak az segít, ha felszabadítjuk a piacot, és megszüntetjük a haveri alapon kiszervezett-visszaosztós nepotista korrupciós gócokat, a máig velünk élő elvtársi kapcsolatokat.

---

meg persze az erős és hangos állampolgári és civil öntudat, illetve a szabad és kritikus sajtó.

és akkor totálisan mindegy, hogy privatizált-e az adott cég.

---

egyébként, persze, tökéletes (tiszta) piac sehol nincs, de ettől még temérdek cég működik úgy, hogy nem idealista éteri vállalkozó vezeti, hanem csupán a többinél próbál jobb lenni egy kicsit, mert tudja, hogy a profit érdekében ügyfélbarátnak kell lennie.

kevesebb állam, kevesebb kockázat, több piac, több elégedett ügyfél.

A volt kommunisták elleni vívott végső ütközet az lesz, amikor megszavazzák a kommunista múlt feltárását és végleg kitiltják őket a parlamentben.

Akkor pedig megszűnik létezni a fidesz és tényleg nem lesz több harc.