1. ~ minket másolnak  2. ~ hátrafelé nyilazni

Példamondat: „Készülődünk egy váratlan tettre.”

Van itt egy új helyzet. A magyar modell azt jelenti, hogy minket másolnak.

A helyzet radikálisan új, mivel az elmúlt bő fél évszázad arról szólt, hogy mi másolunk másokat. A Kádár-rendszerben az oroszokat, utána meg azt, amit nyugatinak gondoltunk, vagy amit a demokratákká vált posztkommunisták annak tartottak.

Először arról volt szó, hogy szocializmust építünk. Aztán kiderült, hogy mivel a szocializmust nem lehet csak úgy építeni, először inkább az alapokat kellene leraknunk. Mintegy vezényszóra megkeződödött tehát a szocializmus alapjainak lerakása. Aztán kiderült, ahhoz, hogy lerakjuk az alapokat, ehhez először is ki kellene ásni az alapok helyét. Ha tovább folytatódik a történet, akkor talán az is kiderül, hogy először az alapok kiásásához szükséges szerszámokat kellene előállítanunk, és így tovább. Szóval, a Kádárizmus zsákutcának bizonyult.

A  rendszerváltás után azt hittük, hogy a nyugati vagy annak látszó intézmények másolása megoldja majd az összes problémánkat. Az a tény, hogy felszabadultunk a szovjet típusú megoldások másolási kényszere alól, lehetővé teszi majd számunkra, hogy csatlakozzunk a Nyugathoz. A szovjet típusú megoldások másolási kényszere helyébe azonban egy másik mesterséges „ösztönző”, a nyugati megoldások másolási kényszere lépett. Ahhoz pedig, hogy elérjünk célunkat – már nem a szabadságot, hanem a nyugati világra jellemző jólétet – , nem kell mást tennünk, csak gyorsítanunk.

Miközben másokat próbáltunk másolni, aközben elfelejtkeztünk legalább két dologról. Az egyik: a problémáknak nemcsak ideje (gyorsítani kell), de lokalitása is van (vannak olyan speciális közép-európai problémák, amelyeket, mivel ezek részben a kommunizmus örökségeként maradtak ránk, nem ismer a Nyugat). Másrészt, hogy nem csak alkalmazkodni lehet és kell, mert vannak ugyan reálpolitikai megfontolások és geopolitikai adottságok, de kezdeményezni is lehet. Azaz tenni valami megjósolhatatlant, mert mi magyarok mindig „készülődünk valami váratlan tettre.”

A magyar modell azt jelenti, hogy a felmerült problémákra nem ugyanazokat a válaszokat adjuk, mint a világ rajtunk kívül fekvő része. Más problémákat azonosítunk be, más válaszokat adunk és tudatosan mást csinálunk mint a többiek.

Miközben a válságba jutott és a válság előidézésben komoly szerepet játszó Unió még mindig ragaszkodik a válságkezelés régi eszközeihez, és eközben újabb és újabb kötelezettségszegési eljárásokkal, kettős mércével, Tavares-jelentéssel büntetné a magyar válságkezelést, addig Európa jó néhány országa átveszi a magyar megoldásokat.

Csehország a rezsicsökkentés útjára lépett. Az angolok nemcsak a rezsibefagyasztás ötletével álltak elő, de közmunkához kötnék a segély kifizetését is. Franciaország és Szlovákia a méltányos közteherviselés érdekében különadókat vetett ki. Lengyelország ez év szeptemberében döntött arról, hogy nem teszi többé kötelezővé a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket.

Amit mi elkezdtünk, mások folytatják: Európa jó néhány országa, a magyarokat másolva, immáron hátrafelé nyilaz. Ez a magyar modell.