A nosztalgikus szellemidézés jegyében egy 2009-es, eredetileg a Jobbklikk hasábjain megjelent szöveggel szeretnék mindenkinek kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánni. A GFG blog januárban folytatódik, addig is minden jót.
Útmutató tapasztalatlan tacskók számára, abban a reményben, hogy a politikában előforduló állatok felismerése, megnevezése és osztályozása révén megkönyíthetjük túlélésüket.
Az erszényes. Nagyságára nézve százhatvan-százkilencven magas, bár előfordulhatnak alacsonyabb és magasabb példányai is. Rendkívül veszélyes ragadozó, jobb elkerülni a vele való találkozást. A szegény tacskóknak viszont nem kell aggódniuk: az erszényesek ugyanis csak erszényesekkel találkoznak. Tipikus előfordulási helyei: golf- és teniszpályák, ötcsillagos hotelek halljai, derby és kaszinó, limuzin és szaunák, vagy, ahogy ők mondják: a "gőz". Nappal fura hangot ad, "dzsntlemen ögriment" rikoltozza, éjjel viszont mégis késsel alszik. Az erszényes ugyanis erszényessel táplálkozik. Egyes megbízhatatlan vélekedések szerint ők találták ki a politikát.
A táskás. Úgy tartják, az erszényes kutyája. Önálló akarata nincs, küldik, illetve hívják. Néha megpaskolják buksiját, ilyenkor csóválja, egyéb esetekben lehorgasztja fejét-farkát. Léteznek csúszó-mászó alfajai is. Ám mindez nem teszi szánalomra méltóvá, Darwin szerint ugyanis túlélésük esélyét növeli meg a gerinc hiánya. Mivel maga is erszényes akar lenni, ezért könnyel elpusztul, erszényes gyerekek előszeretettel fogyasztják el őket reggelire.
A tetű. Jobb jelenlétükkel megbarátkozni. Ha szembe találkozik veled: hízeleg. Ilyenkor veszélytelen, ám tanácsos mégis visszahízelegni, azaz álcázd magad te is tetűnek. Ha jól csinálod: megzavarodik. Egyéb esetben ne fordíts neki hátat.
A kaméleon. Kormányváltásokkor elszaporodnak. Ha a sárgák jönnek, sárga, ha a vörösök, vörös lesz. Nyelve leplezi le.
Krokodil dandy. Vidéki vonatokon lehet vele találkozni. Korábban hivatalos kommunista, múltjára büszke, egyenes derékkal jár. Mindenről megvan a véleménye, orra részben az italtól, részben az erkölcsi fölénytől vöröslik. A Városba jár be portyázni, "ha ezek megint elbasszák..." mondja, "megvannak az eszközeim, hogy kinyírjam őket". Termete, külalakja, hangja ellenére veszélytelen, egy-két "Kádár idejében jobb volt" biccentéssel könnyen leszerelheted.
A tabumadár. Van neki érdeke, meg pártja is, mégse szabad néven nevezni. Nem hat ellene Hattorio Hanzo kardja, se az ötlépéses szívrepesztő technika. Mivel legalább két kötetre rúg azoknak a szavaknak a listája, amit nem mondhatsz ki jelenlétében, jobb, ha elkerülöd. Ha egyszer beléd mar, örök életedbe rajtad a stigma: rasszista / fasiszta.
Az értelmiségi. Könyveit "Én az Isten" címmel adja ki. Egyszerűen mindent tud. Hol felajánlja, hol visszavonja szolgálatait. Az előbbi esetben énekesmadárként, az utóbbiban dögre leső hiénaként viselkedik: ekkor számára már csak rühes kutya vagy. Több, mint kilenc élete van. Érzékenyebb rezsimekben kilövési engedélyt adnak ki rá.
A droid. Azt tartják, valaha ember volt. Se akarata, se személyisége, azt mondja, amire beprogramozták. Sorsa: gyors karrier, tragédiája, hogy néhány év múlva már senki sem emlékezik rá. A kiselejtezett droidokat felügyelő bizottságokban, egyetemeken, kutatóintézetekben tárolják.
Az oroszlán. Az állatok fejedelme. A félreértések elkerülése végett, nem egy, hanem sok, legalábbis több van belőle. Soha nem öregszik meg, illetve koráról nem vesz tudomást. Ha vele találkozol, lehet, hogy jövőbeni önmagaddal találkozol, vagy csak peched van. Ellensége a tükör. Szereti, ha hízelegnek neki. Udvartartásában kistigrisek kacagtatják-nevettetik. A bölcs oroszlán azonban azt is tudja, ha a széljárás megváltozik, a kistigris vérfarkassá cseperedik.
A vérfarkas. Nem találod nyomát Linné rendszerében: a politikát businessnek tekinti. Van ugyan plazmatévéje, de a viszonyokat még mindig a feudalizmus crédója szerint intézi. Bánata, hogy ő is csak vazallus. Gazdája Brutusnak szólítja.
A pók. Mindennek az origója. Róla nem kell többet beszélni.
A statusférfi. Kipusztulás fenyegeti. Rezervátumokban elvétve még fellelhető. Onnan ismered fel, hogy valahányszor "puszta, sivatag, lélekaltató, szárazságlehelő homoklapály" hazánkat látja, mindannyiszor így sóhajt fel: "Ez is szép Richmondnak való hely".
