„Őrültek ezek? Töprengő agyam / zúgott, bűvölten, gyáván, lázasan. / Együtt... És össze? ...Miért? Miért teszi, / mért tenné bárki, ami rossz neki? Vagy a rossz nem rossz?...”
(Szabó Lőrinc: Hősök, őrültek?)
Nincs kétség: ezek össze fognak állni.
Még akkor is, ha most őrültek házának néz ki az egész baloldali politikai erőtér.
Szakadnak, újak alakulnak, menetelnek, foglalnak, tárgyalnak, fenyegetnek, zsarolnak. Hahások, menetelő proletárok, bajnaimilliárdosok, ökobalosok, kónyademagógok, Bokros kísértetei, gyurcsányparódiák, mesterházyrealisták.
Őrültek ezek?
Inkább csak a forgatókönyv változott.
Kiderült, hogy az csak úgy nem fog menni, hogy összeállnak. Bajnai ehhez kevésnek bizonyult. Hiába láttak bele mindent a baloldalon ebbe a figurába, kiderült, hogy Bajnai túl gyenge ahhoz, hogy egységet teremtsen. Nem új, hanem régi, nem tiszta, hanem sáros, nincs egyedül, vele van az egész régi gyurcsányista hóbelebanc. Bajnai önmagában gyenge a baloldal reményeinek valóra váltásához.
Ezért változott a dramaturgia.
Ha nem megy együtt, akkor talán sikeresebb lesz külön.
Ezért osztották le a szerepeket. Messziről nézve így olyan sokfélének tűnnek. A fiatalok elégedetlenségét becsatornázni akaró tiszta szemű diákforradalmárok (talán mind a harmincan). A mélyszegénység kérdését napirendre tűző, jelképeikben is a legszebb proletáridőket idéző PR-éhségmenet résztvevői. A szocialistáktól idegenkedő, középnek nevezett liberálisokat megcélzó Bajnai és a Karácsony-féle segédcsapatok. A szociális demagógia csimborasszóját képviselő kónyizmus. Az akadémiai ultraliberalizmust a gyakorlatba átültető, „fogalmam sincs milyen ország Magyarország” Bokros Lajosa. A baloldal igazi szándékait rendre megvalló Gyurcsány. A régi keménymagot, a hard-szocialista szavazókat megszólító, Bajnaival szkanderozó Mesterházy-féle szocialista párt.
A sokfélének tűnő baloldali szereplők között azonban nem tartalmi, hanem hatalmi vita van. Hatalmi versengés osztja meg a fő kérdésekben egyébként egyetértő baloldali erőket. Ezért zajlik díszletháború a baloldali közlekedőedények között. De senkinek se legyen kétsége. Ezek egy pillanat össze fognak állni, és lesz egy jelölt (Bajnai vagy más, végül is mindegy).
Együtt?... És össze? ...Miért?
Mert közelebbről nézve ezek mind ugyanazok, a régi baloldal emberei, és ugyanazt, a múltat képviselik. Mert a lényegi kérdésekben nincs köztük igazi különbség: munka helyett újra segélyre szoktatnák vissza az embereket, újra az IMF-hez fordulnának, nem akarnak bankadót, ők a rezsiemelés és a minimálbércsökkentés koalíciója. Mert ugyanazokat is veszik célba: a régi baloldali szavazókat (jól mutatja mindezt, hogy Bajnai támogattságának csökkenéséből az MSZP profitál). Mert itt apák tárgyalnak saját fiukkal, mert itt életutak keresztezik egymást, mert itt ugyanannak a körnek az üzleti érdekeiről van szó, mert ez a kultúrájuk.
Nem hősök, nem őrültek, ezek ilyenek.