1. ~ partizán 2. ~ nem 2014-re készül
Példamondat: „A partizán ellen partizánként kell harcolni”
Van itt a baloldalon egy politikus. Pontosabban, egy politikus van a baloldalon, úgy hívják, hogy Gyurcsány Ferenc.
Meggondolatlanság lenne őrültségnek tartani, amit csinál. Sőt, mindaz, amit művel, politikailag nagyon is racionális, csak jól kell megválasztanunk a nézőpontot, hogy megértsük, mit miért is tesz.
Egész biztos, hogy nem a kormányzóképesség a megfelelő nézőpont.
A DK 16 pontja nem arra van, hogy kormányzati pozícióból megvalósítsák (gondoljunk csak a Vatikáni Szerződés felrúgásának diplomáciai következményeire). Sokkal inkább az Orbán-kormánnyal szembeni indulatok és düh becsatornázása a célja. Melléktermékként ma Magyarországon valószínűleg létezik is olyan választói csoport, amely a pontok metszetének címzettje lehet. Hogy ez elég lehet-e a parlamenti küszöb megugrásához, azt ma még nem tudni, de hogy ez a cél és nem az ellenzéki egység, az egészen nyílvánvalónak tűnik. Gyurcsány valóságos ellenfele nem is az Orbán-rezsim, hanem a baloldali ellenzék különböző reguláris alakulatai. Gyurcsány nem is Orbánnak, hanem a baloldali „szövetségeseinek” adott december 10-ig moratóriumot, mondván, „muszáj egymás szemébe nézni és egyenesen beszélni, ezért aztán üljünk le és nézzünk meg, hogy ki is akar széleskörű ellenzéki összefogást. Várjuk a választ december 10-ig”.
A moratórium valójában hadüzenet, az utóbbi pedig egyben mindig ellenséggé nyilvánítás is.
Gyurcsány a baloldalon találja meg a maga ellenségeit. Ott kell megtisztítania a terepet, ha nem akar lemondani politikai ambícióiról. S nyílvánvalóan nem akar. Gyurcsány azonban nem 2014-re készül, ezért a kormányzás logikájától különböző nézőpontot kell választanunk, hogy értelmet adjunk mozgásának.
Gyurcsány mozgását tétnélküliség, a kormányra kerülés lehetőségével való nem számolás és ebből adódóan a kormányzati felelősség hiánya jellemzi. Az általa követett harcmodor a mozgékonyságról, gyorsaságról, szélsőséges eszközök mérlegelés nélküli használatáról, felfokozott mobilitásról, a szabályok áthágásáról és semmibe vételéről szól.
Mert így harcol egy partizán.
A partizán irregularitásának erejét ugyanakkor az általa megkérdőjelezett reguláris ereje és jelentősége határozza meg. Gyurcsány éppen azért emelkedik ki a baloldalon, mert a reguláris sereg (baloldali összefogás) szétesett, gyenge, és hiján van a politikai képességeknek.
Itt mutatkozik meg az irreguláris fölénye a gyengén szervezett reguláris felett.
A partizán ugyanis lényegileg politikai karakter: a hadviselés szabályait nem tisztelő harcmodor, az aktív harcos felfokozott mobilitása és a politikai elkötelezettség szélsőséges intenzitása jellemzi. Mondja mindezt Carl Schmitt, aki a partizán elméletéről szóló előadásait a politikai fogalmához szánt közbevetett megjegyzésnek szánta és a partizán meghatározó vonásának az ellenségeskedés motívumát jelölte meg.
Gyurcsány ellenségeskedése azonban nem a kormányerők, hanem a baloldali reguláris csapatok ellen irányul. Eddigi mozgásai sem a jobboldalnak okoztak károkat. Az általa felrobbantott repeszbombák (az MSZP pártpénzeiről tett kijelentése, az egységes ellenzéki összefogás szimbólumának szánt és egyébként általa kezdeményezett október 23-i rendezvényen elmondott beszéde, a bajai videóügy DK-s érintettsége, Bajnai politikusi képességeire tett megjegyzései, a december 10-i moratórium stb.) mind a baloldali reguláris seregek egységét és erejét rombolta.
A baloldal reguláris seregei tanácstalannak tűnnek. Talán még nem értették meg eddig, hogy a „partizán ellen partizánként kell harcolni”, s hogy ebben a harcban a jobboldalnak nincs feladata.
Ez ugyanis a baloldal polgárháborúja.
Kommentek